A hőszivattyú a Földre érkező valamelyik közegben (levegő, víz, talaj) eltárolt napenergiát képes összegyűjteni és minimális energiaráfordítással fűtési energiává alakítani. Általánosan elmondható, hogy 1 egység ráfordított energiával 3-4 egységnyi napenergiát képes beszivattyúzni. A hőforrásnak azt a közeget nevezzük, ahonnan a tárolt napenergiát kivonjuk. Ez lehet a talaj, a víz vagy a levegő. A mi éghajlatunkon igen hatékonyan tudjuk a levegőből kinyerni az energiát, ezért főleg a levegő-víz hőszivattyúkat ajánljuk a kisebb beruházási költségek miatt.

 

Hőszivattyúk működése közérthetően

A napenergiát hasznosítja az által, hogy beszívott levegőből kompresszor segítségével úgymond „kiszivattyúzza” az energiát. Jogos a kérdés, hogy ezt télen hogyan csinálja, amikor kint mínuszok röpködnek? A magyarázat az, hogy a hőszivattyú hőcserélő folyadékot áramoltat egy párologtatón, kompresszoron, kondenzátoron és egy expanziós szelepen keresztül. A folyamat nyomon követhető a mellékelt ábrán.

A hőcserélő folyadék a párologtatón gáz halmazállapotúvá válik, felmelegszik, hőt vesz fel hőcserélőn keresztül a hő nyerő közegtől (talaj, víz, levegő). Ezt követően a kompresszoron áthaladva tovább nő a hőmérséklete a sűrítés folyamán. Az így nyert hőenergiát a kondenzátorban adja le, amikor is lecsapódik és újra folyadék halmazállapotúvá válik. Itt egy másik hőcserélőn keresztül a meleg tovább „vándorol” a puffer tartályba, ahol a meleg „eltárolódik”. Ez a folyamat addig ismétlődik, míg a tartályban beállított hőmérséklet meg nem valósul. A hőleadók – legyen az radiátor vagy felületfűtés – pedig ebből a tárolt energiából vonja el hőt és adja le a helységekben a hőmérsékletszabályozókkal (termosztátok) beállított hőigénynek megfelelően, mindezt füst nélkül. Ez a fűtésrendszer, ugyanez történik használati meleg víz előállítása során is. Az ALTEM energiatakarékos tartály alkalmazása esetén nincs szükség még egy puffer tartályra (fűtési és használati meleg víz tartályra), hiszen mindkettőt tudja egyszerre – ezzel pénzt és helyet takaríthatunk meg – és gazdaságosabban is működik a rendszerünk. A tartályunkról további információt a szolgáltatásaink – tartályok menüpont alatt talál.

A hőszivattyúk sokoldalúsága

A fűtésrendszer és a használati meleg víz előállításán felül további funkciót képes ellátni a hőszivattyú – amit más fűtésrendszer nem tud – ez pedig a HŰTÉS! Ilyenkor a hőszivattyú úgy működik, mint egy hűtő (fordított üzemmódban), vagyis a puffer tartályban lévő vizet a hőszivattyú lehűti, majd ezt keringteti a rendszerben ezzel hűtve a benti levegőt, és sokkal kellemesebb hőérzetet biztosít, mint a klímaberendezések.

A hőszivattyú költségei

Ha mindezeket a funkciókat figyelembe vesszük, egy hőszivattyús fűtésrendszer kiépítésével megspórolhatjuk a kémény, a bojler és a klímaberendezés árát. Ezért állítjuk, hogy új építés esetén nem kerül többe a hőszivattyús rendszer, mint más típusú használati meleg víz előállítás és a fűtés-hűtés kiépítése. A végeredmény azonban egy gazdaságosan működő ház vagy lakás, melynek az energiaigénye fele annyiba kerül, mint más fűtésrendszerek működtetése mindez káros anyag kibocsátás nélkül!!!!

Meglévő ház, lakás esetén nyilván ezek a számok másképp néznek ki. Ebben az esetben befektetésről beszélünk, hiszen a meglévő rendszert szeretnénk lecserélni egy újra. És ha már befektetés, akkor a megtérülési idő a legfontosabb. Erre azonban nagyon nehéz számot mondani, hiszen minden ingatlan egyedi eset, de átlagosan elmondható hogy 5-10 év alatt megtérül.Mindenkinek a fantáziájára bízzuk, hogy mire tudná ezt a pénzt elkölteni, 10 év alatt már egy Hawaii nyaralás is összejöhet?! És mindezt csak azért, mert hőszivattyús fűtésrendszert választott, közben pedig a környezetet sem terhelte káros anyag kibocsátással.

A folyamat úgy kezdődik, hogy meg kell vizsgálni az ingatlant a következő szempontok alapján:

  •       A ház alapterülete és belmagassága;
  •       Hőleadók (radiátor, felületfűtés, konvektor, cserépkályha stb.)
  •       Energetika:
  •       van-e mennyezet-, fal-, padozatszigetelés, és ha igen milyen vastag?
  •       nyílászárók típusa, üvegréteg száma
  •       Meleg víz igény: átlagosan 50-70 liter/fő

Fontos leszögezni, hogy nem kell feltétlenül kidobálni a radiátorokat, mert a hőszivattyús fűtésrendszer radiátoros fűtésre is ráköthető.

Egy TÉVHIT: sokkal magasabb lesz a villanyszámla. Az állítás csak annyiban igaz, hogy mivel a hőszivattyú árammal működik nő az áramigény, azonban kiváltjuk vele a gázszámlát. A villanyszámla csak kb. a korábbi gázszámla értékének a felével fog nőni, ami 50 %-os fűtési költség megtakarítást jelenthet!

Nézzünk egy példát:

120 m 2 –es családi ház fűtése és meleg víz előállítása gázzal éves szinten:
320.000 Ft

Hőszivattyús fűtésrendszer kiépítése:
1.800.000 Ft

Beruházást követően a fűtés és a meleg víz előállítás éves költsége:
120.000 Ft

300 000 Ft – 120 000 Ft = 180 000 Ft

1.800.000 Ft / 180.000 Ft = 10 év

Egy másik példa:

65 m 2 – es lakás távhőszolgáltatással (fűtés+meleg víz)  éves szinten:
360.000 Ft

Hőszivattyús fűtésrendszer kiépítése:
1. 700.000 Ft

Beruházást követően a fűtés és a meleg víz előállítás éves költsége:
100.000 Ft

360.000 Ft – 100.000 Ft = 260.000 Ft

1.700.000 Ft / 260 000 Ft = 6,5 év

Ezek csak egyszerű példák, de hangsúlyozni szeretnénk, hogy nagyon sok tényezőt kell figyelembe venni és megvizsgálni egy-egy beruházás előtt. Azonban az mindkét példán jól látszik, hogy megéri hosszú távon hőszivattyús fűtés rendszerre váltani mind a lakások, mind pedig a családi házak esetén.

A példákban szereplő számok nem minősülnek ajánlattételnek!

 

ALTEM termékek

Online megrendelés