A megtermelt hőenergia előállítása nem olcsó mulatság, ezért nagyon fontos hangsúlyozni annak hatékony felhasználását. A legnépszerűbb hatékony hőleadó a felületfűtés, ezen belül is a legelterjedtebb a padlófűtés. Azonban egyre nagyobb szerephez jut a fal- illetve a mennyezetfűtés (képünkön) is. Ennek oka, hogy a padlót elég sok helyen lefedjük bútorokkal, szőnyeggel stb. Ez még igaz a fal esetében is, hiszen szekrényeket, ágyat stb. rakunk elé, a mennyezet azonban teljes egészében fűtési felület lehet, ezáltal sokkal hatékonyabb, és még azt sem kell kitalálni előre, hogy hova szeretnénk majd a képeket, polcokat feltenni a falra. Azonban sokan kételkednek benne, hiszen a „meleg felfelé száll”. Igen a meleg levegő valóban felfelé áramlik, de a sugárzó hővel nem a levegőt, hanem a szilárd testeket fűtjük, ezáltal mi emberek is fűtve vagyunk, sőt a lábunk alatt lévő járólap, illetve parketta is, ezért nem fázunk akkor sem, ha felűről fűtünk.

A felületfűtés egyre nagyobb térhódítása nem véletlen, hiszen két nagy előnnyel rendelkezik:

  • Gazdaságosabban lehet vele fűteni, mert a nagy felület miatt – legyen az mennyezet, fal vagy padlófűtés – alacsonyabb, 30 – 35 oC -os előremenő hőmérsékletet kell csak előállítani.
  • Kellemesebb hőérzet, ami abból fakad, hogy nem egy pontban adja le a hőt, mint például a radiátor, konvektor vagy a cserépkályha, hanem a helységek teljes felületén. Így az eredmény egy sugárzó hő lesz, ami azonos hőmérsékletet biztosít a szoba, iroda stb. teljes területén, szemben az egy pontban jelentkező magasabb hőmérséklettel, amely néhány méterrel arrébb már sokkal alacsonyabb a hőérzet ad, főleg ha rossz a szigetélés.

Száraztechnológiás felületfűtés meleg vízzel

Mi az, hogy száraztechnológia vízzel? A száraztechnológia alatt a következő rétegrendeket értjük:

  •   aljzatbetonra vagy födémre, falra fektetett 10 cm-es polisztirol vagy pir réteg, ez biztosítja a szigetelést;
  •   alufólia, mely a hő elvezetését szolgálja;
  •   fűtéscsövek, melyekben a 30-35 oC –os víz kering;
  •   padozat esetén gipszrost, mennyezet és fal esetén gipszkarton;
  •   majd ezt követi a glettelés illetve a burkolás laminált parkettával vagy járólappal.

A felsorolásból jól látszik, hogy nincs benne betonréteg (nincs kötési és száradási idő), ezért egyszerű gyors és olcsó a kivitelezés. A víz csak akkor kerül a képbe, amikor a fűtéscsöveket feltöltjük és csak, mint hőhordozó játszik szerepet.

Könnyű önsúlya miatt utólagos kialakítása is könnyen megoldható. Nagyon jó kiegészítője a hőszivattyús fűtésrendszernek.


Fan coil (klíma-konvektor)

Ránézésre ez is úgy néz ki, mint egy radiátor, de mégsem az. A legfőbb különbség a kettő között, hogy a fan-coil alkalmazása esetén sincs szükség 60-80  oC –os előremenő víz előállítására, ugyanúgy elegendő a 30-35 oC, mint a felületfűtés esetén. Hogy tud mégis ugyanolyan hőmérsékletet, mint a radiátor? A fan-coil működési elve az, hogy egy hőcserélőn keresztül fújja a ventilátor a levegőt a helységekbe, így a felfűtési idő a töredékére csökken a radiátorhoz képest. További előnye, hogy nem csak fűteni, hanem hűteni is tud: ha a hőcserélőben meleg víz kering akkor fűt, ha pedig hideg víz akkor hűt. Szintén tökéletes kiegészítője a hőszivattyús fűtési rendszernek. Megfelelő méretezéssel nagyon takarékos fűtési-hűtési rendszert lehet vele létrehozni. Létezik földön álló, falra, illetve mennyezetre szerelt, valamint álmennyezet fölé szerelt verzió is. Igény esetén extra vékony design modellek is elérhetőek. Hőmérséklet szabályzása történhet beépített és fali termosztáttal is.

 

Online megrendelés